A Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület 1992 óta működik. Sok más tevékenység mellett 2017-től foglalkozunk természetvédelemmel, klímaváltozással, klímaadaptációval. A támogatás elnyerése után, mára fő tevékenységünkké vált a klímaváltozással és vízgazdálkodással kapcsolatos tevékenység.
KLÍMAADAPTÁCIÓS ELŐKÉSZÍTŐ PROJEKT A FELSŐ-TISZAI VÍZKÉSZLETEK HASZNOSÍTÁSÁRA
Előzmények:
A Nyírség megmentése az elsivatagosodástól, Szatmár és Bereg vízpótlása
Az elmúlt időszakban a szakemberek egybehangzó megállapítása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli és Hajdú-Bihar vármegye Észak-keleti területének azaz a Nyírségnek jelentős részén kritikus vízhiány alakult ki, a területet komolyan veszélyezteti a Homokhátságon már bekövetkezett félsivatagosodás. A vízhiány a felszín feletti és felszín alatti vizeket egyaránt érinti. A kialakult helyzet okai között a klímaváltozás negatív hatásai mellett az emberi beavatkozás is jelentős.
Talán az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megfelelő tervezéssel és beavatkozással megállítsuk és visszafordítsuk a kritikus folyamatot. Ezzel megakadályozható, hogy az ország egy jelentős területe visszafordíthatatlanul élhetetlenné váljon. Ellenkező esetben a Nyírség is félsivataggá válik néhány évtized alatt.
A klímaváltozás hatásai nem kímélik a természeti értékekben különösen gazdag szatmári és beregi térséget sem. A projekt ezen területek vízhiányának pótlását is vizsgálja. Célja, hogy az éghajlatváltozás szélsőségeihez való alkalmazkodást segítse a Felső-tiszai folyószakasz mentén. Több, egymástól eltérő műszaki tartalmú projekt elemet foglal magában, melyek mindegyike a vizeinkkel való előrelátó gazdálkodást segíti.
Minden elemre egyaránt érvényes, hogy az elmúlt évtized klimatikus és vízjárásban tapasztalat változásai, kedvezőtlen tendenciái teszik azokat szükségessé. A csökkenő talaj vízszintek és az egyre alacsonyabb szintű árhullámok, valamint a szükségesnél kevesebb mennyiségű és kedvezőtlen eloszlású csapadék miatt elengedhetetlen az innovatív, eddig nem alkalmazott műszaki megoldások alkalmazása.
A projekt javaslat összhangban van a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2. célkitűzéseivel, különösen a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia rövid, közép és hosszú távú cselekvési irányaival. A tervezett tevékenységek a vízvisszatartó vízrendezést és a fenntartható területhasználatot célozzák. A projekt vizsgálja a mély fekvésű, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek vízvisszatartásra történő hasznosítását, elősegíti a kistáji vízkörforgások rehabilitációját, lehetővé teszi számos területen a rendszeres sekély vízi elöntést, illetve segíti az ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítását.
A Tiszából tervezett vízpótlási megoldások vizet juttatnak egyrészt a csatornarendszerbe, másrészt egyes kijelölt mély fekvésű területekre. A tájban ilyen módon megjelenő víz csökkenti a légköri aszályt, javítja a mikroklimatikus viszonyokat, lassítja, illetve hosszú távon megfordítja a talajvíz szint süllyedését, valamint vízhez juttatja a kiszáradással fenyegetett természetes területeket.
Összegezve tehát, a tervezett, illetve előkészítendő beavatkozások segítik a tájat alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz. A kiszáradás negatív tendenciáit jelen ismereteink alapján ezekkel a műszaki megoldásokkal tudjuk mérsékelni, illetve jó esetben megfordítani. A tervezett vízpótlás és a folyómedrekben megvalósuló időszakos vízvisszatartás, véleményünk szerint hatékony eszközei lehetnek a sikeres klímaadaptációnak.
„Klímaadaptációs előkészítő projekt a Felső-tiszai vízkészletek hasznosítására” című projekt főbb elemei:
1.) Kelet-, és Dél-Nyírség vízpótlásának előkészítése
A feladat előzménye a már megtervezésre került Észak -nyírségi vízpótlás projekt, mely komplex módon tervezte meg az Észak-nyírség vízvisszatartási és vízpótlási lehetőségeit. Ennek a tervnek része egy nyomóvezeték, amely bővizű időszakban a Tisza vizét viszi fel a Nyírség magaslati pontjaira, és onnan tölti fel a tájat vízzel. Ezen vezetékhez illeszkedik keleti és déli irányból a Nyírségi tájegység többi része, ahol ugyanazt a tervelőkészítő munkát kell elvégezni, mint az Észak-nyírségi vízpótlás terv esetében. A munka eredményeként a teljes Nyírség részletes tervelőkészítő feldolgozása elkészül!
A fejlesztés célkitűzése a vízre alapozott tájgazdálkodás lehetőségének megteremtése, a Tiszából történő vízátvezetéssel a terület felszíni vízkészleteinek növelése, csökkentve a térség aszályterhelését.
A fejlesztéssel megállítható a természeti értékek degradációja, elősegíthető azok revitalizációja, lehetőséget ad a turisztikai, horgászati, rekreációs fejlesztéseknek, csapadékbő időszakban a belvízgazdálkodás is megvalósulhat a megújuló, kibővítendő rendszerelemekkel.
Feladatunk előkészítő tanulmányok összeállítása a további tervezés megalapozása érdekében, a lehetséges műszaki változatok azonosítása, értékelése és a projektfejlesztés irányának, költségének meghatározása érdekében szükséges.
A tanulmány vizsgálatai kiterjednek:
– a vízpótlás vizsgálatára, ami elsődlegesen a Tisza folyó vízkészletéből származhat,
– a területen való vízvisszatartásra (árasztásra), víztározás lehetőségének áttekintésére új tározók kiépítésével (pl. a Nyírség magasvonulatára kiegyenlítő tározók telepítése), csatornamedrekben és területen való visszatartásra, a talajvízszint megemelésére,
– a meglévő vízgazdálkodási rendszer átalakítására, fejlesztésére. Ez magában foglalja a csatornák és műtárgyak alkalmassá tételét vízvisszatartásra, tározási és szivattyúzási kapacitások növelésére, és a monitoring rendszer kialakítására,
– a vízvisszatartásra alkalmas mélyfekvésű területek – pl. holtágak, rétek, legelők – feltárására (lehetőség szerint több ezer hektár nagyságban!)
2.) A szatmári térség vízpótlása
A Szatmári térséget az elmúlt években rendszeresen és egyre nagyobb mértékben érintette a vízhiány, mely sújtotta többek között a mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halászatot, vadgazdálkodást, természetvédelmet. A talajvízszintek lecsökkentek, a csatornák kiszáradtak, tározók egyre alacsonyabb vízszintekkel küzdenek. A folyókra alapozott vízpótlás a térségben megoldatlan. A vízpótlások megvalósítása beavatkozást igényel, a térség vízgazdálkodását új, kiszámítható és tervezhető alapokra kell helyezni.
Feladatunk a Szamos és a Kraszna folyók vízkészletére alapozott vízpótlások megteremtésének részletes előkészítő vizsgálata a Szatmári térségben (Szamos-Krasznaköz, Tisza-Szamosköz).
3.a) A beregi víztározás előzetes vizsgálata, napelemes szivattyútelepek tervezése
A beregi táj is egyre súlyosabb vízhiánnyal küzd, ami egyaránt veszélyezteti a természeti értékeket, és a gazdálkodás lehetőségeit. Ezt a tendenciát korán felismerve készült el 2018-ban a Beregi árapasztó tározó rendszeréhez illeszkedő, azt szervesen – további műszaki létesítményekkel- kiegészítő Beregi tájgazdálkodási projekt. A tájgazdálkodási funkció lehetőséget biztosít a Beregi térségben a Tisza vizének rendszeres gravitációs kivezetésére, ezáltal a vízre alapozott tájhasználatra, gazdálkodás kialakítására. A rendszer gravitációsan természetesen csak abban az esetben működik, ha megfelelő szintű árhullám alakul ki, ekkor a tájgazdálkodási zsilipen keresztül jut be a víz az elosztó rendszerbe. A hosszú távú tendencia azonban csökkenő árvízi vízszinteket mutat, ami miatt mára évente csupán néhány napra korlátozódik a gravitációs vízkivezetés lehetősége. Kellően magas vízszint hiányában pedig csak szivattyúzással lehet vizet juttatni a rendszerbe.
A projekt keretében a szakértői javaslatok alapján 2 db napelemes szivattyútelep megtervezésére kerül sor. A két, hatóságokkal is egyeztetett helyszín Tivadar és Tarpa település mellett található. A tervek szerint a két zöldenergiával működtetett szivattyútelep által biztosított vízmennyiség folyamatosan, hosszabb távon is biztosítani tudja a beregi térség ökológiai vízszükségletét. A beregi területek folyamatos vízpótlása környezetbarát és költséghatékony módon napelemes táplálású elektromos szivattyúkkal oldható meg. A folyamatosan vízzel ellátott táj sokkal inkább aszálytűrő, ezáltal a Bereg gazdag természeti értékei kevésbé sérülnek.
3.b) További víztározó kapacitások kialakításának előzetes vizsgálata a Beregben
A kiterjedt hatáshoz, szükséges további olyan mély fekvésű területeket is igénybe venni a vízvisszatartásra, amelyek – a korábbi tartós szárazság következtében – mezőgazdasági művelés alá lettek vonva. A közeljövőben szükséges azon területek kijelölése, melyek automatikusan elárasztásra kerülhetnek. Ezen területek tulajdonosait ugyanekkor érdekeltté kell tenni a megváltozott területhasználatban, ezért szükséges egy újfajta, a klíma adaptációt segítő támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése.
4.) Árhullámok időszakos vízvisszatartása folyókban a Felső-Tisza-vidékén
Az aszályos időjárásnak köszönhetően nagy folyóinkon, a Tiszán és a Szamoson az elmúlt 10 évben többször előfordult, hogy az eddig mért legalacsonyabb szintet is alulmúlták a vízállások! A problémát fokozza, hogy ezek az alacsony szintek tartóssá váltak, emiatt a folyó menti területek vízpótlása is egyre bizonytalanabbá válik. Klímaadaptációs törekvéseinknek tehát a folyók csökkenő kisvízi szintje szabhat korlátot.
A folyókból kivehető vízkészletek növelésére a hazai folyószakaszokon a Tiszán 3 db, a Szamoson 2 db, míg a Krasznán szintén 2 db folyószelvény került kijelölésre. Ezeken a szakaszokon célszerű előzetes koncepcionális elemzéseket végezni időszakos jellegű vízszintemelés érdekében a folyómedrekben.
A részletes műszaki specifikáció kidolgozása a vízügyi szakma és a zöld civil szervezetek együttműködésével készült el.
5.) Tisza-Túr tájgazdálkodási pilot projekt (tájhasználati vizsgálatok – interjúk, modellezés, javaslat az agrártámogatási rendszer módosításra)
– A Felső-Tisza vidéken mára több árapasztó vésztározó is elkészült, amelyekhez vízpótlási rendszer is tartozik. Ezek közül a Tiszabecs melletti Tisza -Túr tározó jutott a legtovább a célok megvalósítása szempontjából. Ez a rendszer vízkormányzási szempontból példa értékű.
Ugyanakkor a minden szempontból ideális működtetés eléréséhez az utolsó fázis hiányzik:
– A mezőgazdasági művelésben lévő területek minél nagyobb részének bevonása a vízpótláshoz alkalmazkodó tájhasználatba;
– Az érintett területhasználók megnyerése a vízre alapozott tájhasználathoz;
– A vízre alapozott tájhasználat váltás elősegítése az agrár támogatási rendszer eszközeivel.
– A pilot projekt gyors megvalósításával ezeket a vízkészlet-gazdálkodási és tájhasználati szempontokat szeretnénk érvényre juttatni, gyakorlatba ültetni, amelyek az említett további vízpótlásra alkalmas területek számára mintaként fognak szolgálni.
A pilot projekt megvalósításához szükséges a vízborítottság növeléssel összefüggő feladatok előzetes elvégzése: vízborítással érintett területek lehatárolása, azok földhasználatának elemzése, térképi ábrázolása, a vízhasználat célcsoportjainak pontos beazonosítása és bevonása a projektbe, interjú tematika kidolgozás, egyeztetés az érintett gazdálkodókkal a tájhasználat váltásról, a tájhasználat váltást ösztönző agrártámogatási rendszerre vonatkozó javaslat megfogalmazása.
A pilot projekt területének vízpótlása jó gyakorlatként szolgálhat a tervezéssel érintett Észak-, Kelet és Dél-Nyírségi területek vízellátási módszereinek elfogadtatásához, pontosításához.
6.) Klímaadaptációs célú települési csapadékvíz hasznosítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – környezetbarát csapadékvíz kezelést megvalósító tervezés
A klímaadaptáció a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség elérését jelenti, amely a fenntarthatóság célján keresztül a helyi szintű kihívásokra fókuszál, és kellő rugalmasságot biztosít a fejlesztési, beavatkozási megoldások alkalmazásakor. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében belvízzel erősen veszélyeztetett településeken már sok településen megvalósult a meglévő belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése, sok település esetében pedig előkészítés alatt áll. A tervezett fejlesztések törekednek az összegyülekező vizek helyben tartásra.
A korábbi tervezési elvekkel szemben – amely a belterületeken keletkező vizek mielőbbi összegyűjtését és elvezetését célozták – napjainkban már a térségben való megtartást és a vizek nagyarányú hasznosítását helyezi előtérbe. Ezzel ellensúlyozni lehet a vármegyében tapasztalt szárazodási folyamatot, a talaj-és rétegvizek csökkenésének megfordítását, az aszályok idején jelentkező gazdasági károk mértékét.
A projekt tervezetten 25 olyan belvízzel veszélyezetetett településre terjed ki, ahol a veszélyeztetettség mértéke magas (többsége Pálfai 4-es besorolású), belvízkár előfordulás várható tartós elöntéskor, valamint van a térségi vizek elhelyezésére, tározására alkalmas mélyfekvésű, természeti terület. A feladatellátás az együttműködő települések klímaadaptációs céloknak megfelelő csapadékvíz elvezetésére vonatkozó vízjogi engedélyes tervek elkészítését és a vízjogi engedélyek megszerzését foglalja magában.
7.) Demonstrációs oktatóközpont és vízpótlást demonstráló rendszer, műtárgyak és tanösvény létrehozása Baktalórántházán
A Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület tulajdonában van egy nagyméretű telek Baktalórántházán, ahol demonstrálni és modellezni lehet a vízvisszatartás, illetve a vízpótlás különböző technikai megoldásait. A telek természetes adottságai alapján is alkalmas a fenti feladatra. A területen demonstrációs oktató központot, valamint vízvisszatartást demonstráló rendszert alakítunk ki, amellyel a projekt különböző tervezett részei egy helyen bemutathatók. A központ kialakításában együttműködünk a Baktalórántháza város önkormányzatával, a FETIVIZIG szakembereivel és zöld civil szervezetekkel.
Megvalósító: Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület
Támogató: Energiaügyi Minisztérium
A projekt időtartama: 2022.12.01-2025.07.31.
Támogatási összeg: 1.190.000.000 Ft
A projekt az Energiaügyi Minisztérium 100%-os támogatásával valósul meg
