Szűresd a családot!

Egészségnevelés a közösségépítésen keresztül

Fontos a lakosság figyelmét felhívni ezen szervezett és ingyenes szűrések jelentőségére mind az egyének és mind családtagjaik életében.

Célunk az állami egészségügyi rendszer által megszervezett egészségügyi szűrési kampányokat segítsük és népszerűsítsük a saját civil kapcsolatrendszerünkön keresztül.

Célunk, hogy a családtagok, rokonok egymást segítve és meggyőzve érjék el, hogy minél többen vegyenek részt egészségügyi szűrésen.

Célunk a már jelenleg is működő közösségekben (sportegyesületek, ifjúsági-, nyugdíjasklubok, énekkarok, természetjáró egyesületek, színjátszókörök, stb.) egészségügyi prevencióval kapcsolatos tájékoztatók, előadások megtartása, majd szűrési közösségek létrehozása, melynek tagjai egymást erősítve, biztatva, meggyőzve minél több egészségügyi szűrésen vesznek részt.

Lakossági szűrővizsgálatok – Mikor? Hol? Hogyan?

A XXI. században (szemben a XIX. és XX. századdal) már nem a különböző fertőzések jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát, hanem az egyre több embert érintő krónikus megbetegedések. A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes.

Röviden a szűrővizsgálat fogalmáról

A szűrés tünet- és panaszmentes személyek egyszeri vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegségek fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét. A szűrővizsgálatokról általában elmondható, hogy magukat (legtöbbször) egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálata történik.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a vizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, további megerősítő vizsgálatok szükségesek! A diagnózist követően viszont azonnal meg kell kezdeni az megfelelő kezelést a kialakuló betegség megelőzése vagy lefolyásának pozitív befolyásolása érdekében. A lakossági szűrővizsgálat a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen: legyen egyszerűen, gyorsan és könnyen kivitelezhető; legyen biztonságos; ne legyenek nemkívánatos mellékhatások; ne okozzon elkerülhetetlen mértéknél nagyobb kellemetlenséget és fájdalmat; legyen olcsó és költséghatékony, azaz a ráfordított erőforrás legyen arányos a korai kimutatással járó előnyökkel.

Milyen a magyarok egészsége?

„A magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz.” (ÁNTSZ) A halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek állnak az első helyen, az összes halálozás mintegy felét adva. Második helyen a daganatos betegségek állnak – a halálozások mintegy negyedét okozva. „Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.” (ÁNTSZ, 2014)

Milyen szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok érhetők el ma Magyarországon?

 

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/19793/lakossagi-szurovizsgalatok-mikor-hol-hogyan

 

 

 

Mely betegségcsoportokat szűrjük?

A gyakorlatban a következő szempontok alapján választják ki a szűrhető betegségeket:

Előfordulásuk gyakorisága jelentős népegészségügyi problémát okoz.

Hosszú, tünetmentes, de kimutatható, tüneteket még nem okozó szakasza van. Ismertek a betegség kialakulásában oki szerepet játszó tényezők, valamint a betegség előtti állapotok.

Legyen alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert a preklinikai szakaszban kimutatott elváltozások jelentős hányada – kezelés nélkül – klinikai betegséggé alakul.

A rejtett állapotok felismerésére bizonyítottan alkalmas és hatásos szűrővizsgálati módszer áll rendelkezésre.

A szűrővizsgálat után diagnosztizált betegség korai kezelése kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását.

A kiszűrtek teljes ellátásának adottak legyenek a feltételei, így biztosított, hogy a szűrővizsgálaton részt vett személyeknek nagyobb az esélye a gyógyulásra.

Mindezek alapján belátható, hogy nem szűrhető minden betegség. Így lesznek olyan személyek, csoportok, akiknél ritka betegségek fognak kialakulni, de ezek száma elenyésző a szűrt betegségek számához képest, emiatt e személyek kirekesztettnek érezhetik magukat. A fent említettek alól kivételt képeznek a csípőficam vagy egyes anyagcsere-betegségek, amik bár viszonylag ritkán fordulnak elő, mégis a vizsgálatok költséghatékonysága miatt minden újszülöttnél szűrésre kerülnek. Nagyon ígéretesnek tűnik továbbá a betegségre hajlamosító génelváltozások szűrése, ennek lakosságszintű bevezetésétől azonban még nagyon messze állunk.

A szűrővizsgálatok két nagy csoportja

Az alkalomszerű szűrést maga a vizsgált személy, míg a szervezett lakossági szűrést az egészségügyi ellátórendszer (hatóság) kezdeményezi. Előbbi esetén a szűrés bármely célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat, illetve történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben (ilyen például a vérnyomásmérés). A szervezett lakosságszűrés nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk (és nemük) alapján a célbetegségre veszélyeztettetnek minősülnek. A veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. A szakmai közmegegyezés alapján szervezett szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet a hatóság, ha az alkalmazni kívánt szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték.

 

 

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support

Pin It on Pinterest

Share This