Szűresd a családot!
Egészségnevelés a közösségépítésen keresztül
Fontos a lakosság figyelmét felhívni ezen szervezett és ingyenes szűrések jelentőségére mind az egyének és mind családtagjaik életében.
Célunk az állami egészségügyi rendszer által megszervezett egészségügyi szűrési kampányokat segítsük és népszerűsítsük a saját civil kapcsolatrendszerünkön keresztül.
Célunk, hogy a családtagok, rokonok egymást segítve és meggyőzve érjék el, hogy minél többen vegyenek részt egészségügyi szűrésen.
Célunk a már jelenleg is működő közösségekben (sportegyesületek, ifjúsági-, nyugdíjasklubok, énekkarok, természetjáró egyesületek, színjátszókörök, stb.) egészségügyi prevencióval kapcsolatos tájékoztatók, előadások megtartása, majd szűrési közösségek létrehozása, melynek tagjai egymást erősítve, biztatva, meggyőzve minél több egészségügyi szűrésen vesznek részt.
Lakossági szűrővizsgálatok – Mikor? Hol? Hogyan?
A XXI. században (szemben a XIX. és XX. századdal) már nem a különböző fertőzések jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát, hanem az egyre több embert érintő krónikus megbetegedések. A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes.
Röviden a szűrővizsgálat fogalmáról
A szűrés tünet- és panaszmentes személyek egyszeri vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegségek fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét. A szűrővizsgálatokról általában elmondható, hogy magukat (legtöbbször) egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálata történik.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a vizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, további megerősítő vizsgálatok szükségesek! A diagnózist követően viszont azonnal meg kell kezdeni az megfelelő kezelést a kialakuló betegség megelőzése vagy lefolyásának pozitív befolyásolása érdekében. A lakossági szűrővizsgálat a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen: legyen egyszerűen, gyorsan és könnyen kivitelezhető; legyen biztonságos; ne legyenek nemkívánatos mellékhatások; ne okozzon elkerülhetetlen mértéknél nagyobb kellemetlenséget és fájdalmat; legyen olcsó és költséghatékony, azaz a ráfordított erőforrás legyen arányos a korai kimutatással járó előnyökkel.
Milyen a magyarok egészsége?
„A magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz.” (ÁNTSZ) A halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek állnak az első helyen, az összes halálozás mintegy felét adva. Második helyen a daganatos betegségek állnak – a halálozások mintegy negyedét okozva. „Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.” (ÁNTSZ, 2014)
Milyen szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok érhetők el ma Magyarországon?
Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/19793/lakossagi-szurovizsgalatok-mikor-hol-hogyan
Mely betegségcsoportokat szűrjük?
A gyakorlatban a következő szempontok alapján választják ki a szűrhető betegségeket:
Előfordulásuk gyakorisága jelentős népegészségügyi problémát okoz.
Hosszú, tünetmentes, de kimutatható, tüneteket még nem okozó szakasza van. Ismertek a betegség kialakulásában oki szerepet játszó tényezők, valamint a betegség előtti állapotok.
Legyen alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert a preklinikai szakaszban kimutatott elváltozások jelentős hányada – kezelés nélkül – klinikai betegséggé alakul.
A rejtett állapotok felismerésére bizonyítottan alkalmas és hatásos szűrővizsgálati módszer áll rendelkezésre.
A szűrővizsgálat után diagnosztizált betegség korai kezelése kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását.
A kiszűrtek teljes ellátásának adottak legyenek a feltételei, így biztosított, hogy a szűrővizsgálaton részt vett személyeknek nagyobb az esélye a gyógyulásra.
Mindezek alapján belátható, hogy nem szűrhető minden betegség. Így lesznek olyan személyek, csoportok, akiknél ritka betegségek fognak kialakulni, de ezek száma elenyésző a szűrt betegségek számához képest, emiatt e személyek kirekesztettnek érezhetik magukat. A fent említettek alól kivételt képeznek a csípőficam vagy egyes anyagcsere-betegségek, amik bár viszonylag ritkán fordulnak elő, mégis a vizsgálatok költséghatékonysága miatt minden újszülöttnél szűrésre kerülnek. Nagyon ígéretesnek tűnik továbbá a betegségre hajlamosító génelváltozások szűrése, ennek lakosságszintű bevezetésétől azonban még nagyon messze állunk.
A szűrővizsgálatok két nagy csoportja
Az alkalomszerű szűrést maga a vizsgált személy, míg a szervezett lakossági szűrést az egészségügyi ellátórendszer (hatóság) kezdeményezi. Előbbi esetén a szűrés bármely célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat, illetve történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben (ilyen például a vérnyomásmérés). A szervezett lakosságszűrés nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk (és nemük) alapján a célbetegségre veszélyeztettetnek minősülnek. A veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. A szakmai közmegegyezés alapján szervezett szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet a hatóság, ha az alkalmazni kívánt szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték.
